6 comments on “Morfogenetikus mező és szabad energia

  1. “A Magyarság mint olyan, egy minőségre való képességet jelent azon okból kifolyólag, hogy a legárnyaltabban lehet kifejezni, a lelki mélységeket és a magasságokat.”-írod.Ezt igazából nem értem.Miért? Remélem, nem a film végén szereplő gondolatokra utaltál, amik 6 perc 54 másodperc- től hallhatók?Sajnos megint kezd újjá éledni egy a Magyarság spirituális jelentőségét, az ősi mivoltából fakadó kiválasztottságát forszírozó irány, amivel nem értek egyet. .Amúgy a film nem lenne rossz, elhangzik benne néhány jó gondolat, de a befejező gondolatok komolytalanná teszik. üdv.Zoli

    • Szervusz Zoli!

      George Bernard Shaw drámaíró – az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve:
      „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
      A cikk elején utaltam arra, hogy kívül teremt ellenségképet. S a fenti idézet sem tömegszinten értelmezendő. A helyzet az, hogy az emberek és nemzetek, fogalmakat a saját szintjükön értelmeznek és sajátítanak ki jellemzően. Valahol ez érthető, nem is lehet igazán felróni nekik. Azok veszedelmesebbek, akiknek kolomp van a nyakukban és csak egy síkon hajlandóak értelmezni a valóságot. Ebben az értelemben lehet az ember és Isten közé állni. Ha megkérdezed Őket, szinte mindenki hisz, vallja a lélek, a tudat fennhatóságát, de a fejlődésünk során sokszor leragadhatunk a mennyiségi és milyenségi részleteknél. Magamat is rajta kapom néha ilyesmin. Ez történik velük is, de ha belegondolsz ez nagyon sok nemzetnél megvan, csak azokat nem nálunk reklámozzák.

      Murzsicz András

  2. Szia András!
    Köszi a választ.Érdekes, amit G.B.Shaw mond és bizonyos fokig egyet is értek vele, főleg azok után,hogy a napokban olvasgattam Weöres Sándor A Teljesség felé című könyvét.:)Tényleg csodálatos kifejező erő rejlik nyelvünkben, de azért érdemes “óvatosan” bánni ezzel is mint sok mindennel, ami manapság a “Magyarság”-al kapcsolatban felvetődik.Az interneten lehet találni más idézeteket is ezzel(magyar nyelv) kapcsolatban ,de ezeket, inkább a lelkesedés diktálta,mint a “Realitás” és remek csemegét jelentenek ahhoz ,hogy “tömeg szinten” értelmeződjenek, és az “elavult” nemzeti öntudatot táplálják.

    A magyar nyelvnek -“Spirituális érzékenysége valószínűleg sohasem volt,vagy igen régen elveszett,és ezt retorikával helyettesítették.Ezért mindaz,ami szellemi,magyarul egy kicsit szónoki,mintha nem lenne közvetlen és őszinte,hanem mesterkélt és oktató a kelleténél kihívóbb”
    “A középkor végén,amikor az univerzális latin helyébe a nemzeti nyelvek léptek…..a nagy hagyományos nyelvek logos-közelségét nem is sikerült elérni,hiszen Európában minden nagyobb távlatú és mélyebbre nyúló szó ma is görög vagy latin….”
    “De ha az európai nyelvek közül egyik sem vált univerzálissá,nyugaton komoly kísérletek történtek,hogy a nyelvek szellemiségét növeljék.Ilyen kísérleteket nálunk nem tettek.Az egyetlen nyelvújítás volt ilyen irányú törekvés,amely azonban nem a logos-érzékenységet növelte,csupán az elszegényedett szókincset akarta felfrissíteni.A törekvésbe fölöslegesen sok népnemzeti eszmét vittek úgy, hogy a szótár statisztikailag gazdag lett a nyelv azonban sokszorosan hígabb”

    Ezeket a gondolatokat a magyar nyelv egyik “nagymestere” Hamvas Béla írta az Öt géniusz-ban (93.oldal-tól) és még sok minden mást is.Azért tanulta meg az archaikus nyelveket,hogy a kinyilatkoztatásokat eredetiben tudja olvasni,mert nem bízott a fordításokban.De nem szabad megfeledkezni az eredeti szövegek “mantrisztikus” hatásáról sem ,ami a magasabb energiák felidézését teszi lehetővé. Persze ezen idézetek teljes értelme,csak az egész mű összefüggésben rajzolódik ki ,de így is sokat sejtet.

    Végül is Shakespeare jól “elboldogult” az angollal is:)))
    “ripeness is all!”

    üdv.Zoli

    • Szervusz Zoli!
      Igazából, ha belegondolsz mindenki teszi a dolgát, s bizonyos dolgok azért maradnak meg mert energiát, fókuszt kapnak más emberek részéről. Nagyra becsülöm azokat, akiket említesz a leveledben, s azért Hamvas is elboldogult, a Magyar nyelv Neki sem jelentett gondot, hogy kifejezze magát. Voltak neki is hangulati állapotai s egy életműben ez el is fogadható. Mindig is voltak vízszintes és függőleges megkülönböztetések, az ember választási lehetősége, hogy mi az amire figyel, mi szerint állítja fel értékrendszerét. Igazából nincsen rálátásom a nyelvi különbségek mélyreható vizsgálatára, de ebben az életemben Magyarnak születtem, örülök hogy Magyar vagyok és szeretem is. Ha van is véleményem dolgokról, azok reakciók a bennünket körbevevő világra. Amire fókuszálok, azt teremtem, tehát inkább alkotom a világot, s ezt megtehetem Magyarul, a Magyart szeretve is. S tudod, főleg akkor lehet spirituális valami, ha megtanít bennünket a szavakon túlra látni és erre lehet minden nyelv képes, mert ha megtanulunk látni, akkor minden, de minden szellemivé válik. Mint ahogy egyszer mindannyian… – elkerülhetetlenül.
      András

  3. Szia András!
    Az utóbbi válaszodból úgy érzem,egy kicsit elbeszéltünk egymás mellett,de ez az én hibám,mert nem adtam teljes képet.:) Nem véletlenül említettem Weöres Sándort, akiben Hamvas a “poeta sacert” ismerte fel,akinek a küldetése a “Szent Tűz” szolgálata,vagyis: „az ember és a transzcendens világ között levő kapcsolat folytonosságának fenntartása, az ember isteni eredetének tudata és az istenhasonlóságnak mint az emberi sors egyetlen feladatának megőrzése”.
    A fiatal költőben “Látta” meg Hamvas ezt az érzékenységet, ami a magyar nyelvet az archaikus nyelvek intenzitásfokán tudja használni.Ezt értette az úgynevezett logos-érzékenységen.
    Nem véletlenül emeltem ki a “Látta” szót,hiszen erről a “Látásáról” Szepes Mária is írt ,de még egy novellát is szentelt neki a Felhőszobrászban.

    Van itt egy nagyon jó tanulmány:Hamvas Béla irodalom- és nyelvszemlélete http://www.prokontra.hu/content/view/204/2/
    (az 5.pont nagyon fontos)

    üdv.Zoli

    • Szervusz Zoli!

      Weöres Sándor valóban letett valamit az asztalra, s az a minőség amit képviselt méltán illethető a “szent tűz” szolgálatával. Szepes Mária és Hamvas Béla szenzitivitása meg ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Mindannyian azt a gondolkodást képviselték, melyet nehezen nevezhetnénk “vízszintesnek”. A tanulmányban,amit ajánlottál, a nyelvtani minőséget emelném ki, ami a szakrális információk alanyi jogú feldolgozását hiányolja. Szerencsére a tudomány is, mint olyan fel tudja venni a tempót, de a kognitív ágaknak előbb még meg kell majd hajolniuk a múlt és a hagyományok előtt. A mennyiségi értelmezés pedig elkerülhetetlen, így hát lesznek mindig is olyanok, akik akárcsak a tudás, illetve a Magyarság fogalmát a fizikai síkon próbálják magyarázni, kisajátítani. Aki meg tornászni, vagy harcolni szeretne, az még ebben a civilizációban fog találni hozzá szereplőket.

      Tartalmas napszakot!

      Murzsicz András

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s