Nézzük azokat a szintézisre utaló irányokat, melyek valódi válaszokat adhatnak az egységes “mező elmélet” kérdésére. Már több írásban is felvetődött a holográfia kérdése, most foglalkozzunk ezzel is, hiszen a tacit tudás fontos kelléktárához tartozik. Következzen ennek a témának két meghatározó képviselője;
David Bohm szerint a világűr szilárd formája csupán látszólagos, az emberi agy és szem által érzékelt gigantikus hologram, vagyis az érzékszervekkel felfogott valóságnak csak egy csalóka szelete. Bohm holografikus struktúrájának lényege, hogy az univerzum egésze nem részekből, hanem kisebb egészekből épül fel, vagyis akárcsak egy hologramban, a világűr egyes részletei is az egészet tükrözik, annak minden tulajdonságával együtt. A tudós furcsa elmélete magyarázatot jelenthet a részecskefizika egyik égető problémájára, vagyis, hogy miért is képesek a szubatomi részecskék távolságtól függetlenül kommunikálni egymással.
