Vágjunk bele a közepébe, ha már foglalkoztunk a kvázikristályokkal is.
A magasabb frekvenciájú információ, mindig felül írja az addig esetlegesen alkalmazott programokat. – Ez az élet minden területére vonatkozik.
Nézzünk először egy hasonlatot; Ha egy elsötétített szoba ablakát nappal kinyitjuk, a világosság el fogja árasztani a szobát. Tovább menve, ha egy kivilágított szoba ablakát éjjel kinyitjuk, szintén a világosabb rész fog aktív lenni, s nem a sötétség fogja elárasztani a szobát. Ugyanez minden síkra érvényes. A tisztább, kristályosabb, fénytelítetteb információ, mindig hat az Őt körbevevő térre, s nem csak a térre, hanem az időre is. Ezek a kvantum fizika alapjai is, de erről már több írásunkban is esett szó.
A “kristályosabb” szóra egy pillanatra még kitérnék. Nevezzük most pszichikai síknak azt a dimenziót, ahol mint alkotó a gondolkodásra képes egyedek, szintén teremtőképességekkel bírunk. Azt beláthatjuk lassan, hogy nem a lineáris gondolatfűzés az egyetlen teremtő erő világegyetemünkben. – Sőt. Más, magasabb rendszámú dimenziókban, oktávokkal magasabb tudati tevékenység valósul meg. Ezt azért nehéz mélységében magunkévá tenni, mert az emberi agy szintén termel kristályokat és erről se túl sokan tudnak.
Agyhomok (lat. acervulus). Az agyban, a mellső ikertestek közt foglal helyet az úgynevezett tobozmirigy (glandulapinealis), melynek belseje rekeszekre van osztva. Ezeknek a közel gömb alakú rekeszeknek belsejét finom receháló tölti ki, melynek belsejében az agyhomok található. Az agyhomokot gömbölyű vagy szederalakú, többnyire szénsavas mészből és foszforsavas magnéziából álló szemcsék képezik, melyekben a hamurészeket szerves alapanyag tartja össze. Jelentősége az agyhomoknak még nincsen tudva.
Forrás: Pallas Nagylexikon
A skalár hullámok esetében is, a modulált frekvencia, szintén virtuális oktávokkal, rezgéstartományokkal, dimenziókkal rendelkezik. Ezt a mi esetünkben egy hiper-szélessávú plazma generátor is tudja segíteni, illetve intenzívebbé tenni, ha már egy zakatoló társadalomban létezünk. De az állóhullámok használatával találkozhattunk már Egyiptomban is, ami mint tudjuk egy másik kultúra volt. /Erről már feltettünk egy videót a Charon Stabilizátor első részében./ Pusztán az információ minősége, mint program alkalmazása lehetővé teszi, hogy az indító energiát, információ formájában vegyünk igénybe. Ennek szintén megvannak a fokozatai, frekvenciái. Ha ez nem rendelkezik térbeli “akarati szórással,” akkor jöhetnek létre állóhullámok, ami a kristályok kialakulását és a kristályprogramozást is lehetővé teszi. A kristályok elsődleges és végleges prioritásként ezt folyamatosan sugározzák, mivel az általunk ismert gondolati tevékenységgel nem rendelkeznek, mint ahogy Buddhista ereklyéknek az esetében is megfigyelhető. Ja! – Egyébként Taron, a Kőrösi Csoma Sándor emlékparkban lehet évente egyszer találkozni Velük, – remélhetőleg.
– Nagyon sokan szeretnék tudni, hogyan is lehet kristályokat programozni? Miként is működik ez a fajta programozás és egyáltalán, – tényleg működik?
A magasabb fizika is arra a belátásra fog jutni lassacskán, hogy amit keresnek a sötét energia és a sötét anyag címszó alatt, az maga az önszerveződés. Az az anyagi világ melynek részesei vagyunk, s amit létezésnek nevezünk holografikus állóhullám lenyomatok, illetve mintázatok. Azt tudjuk, hogy nagyon sok helyen használunk kristályokat szilárd és manapság már a nanotechnológia megjelenésével folyékony formában is. A nanotechnológia is már kvantum fizikai kölcsönhatásokra helyezi a hangsúlyt, működési mechanizmusát illetően. De tegyünk itt is egy kis kitérőt.
– A lényege az, hogy információs kapcsolatot tartson fenn a részek között, az anyagon belül és hasonló paraméterekkel rendelkező anyagok között is. Mint tudjuk az információ, mint olyan a tudomány vetületében, kétdimenziós koordináta-szerkezettel bír, ami a holografikus mezőn rajzolódik ki. Ebből fakad a következő szint, amikor ezt a térérzéket egy mélységi tengellyel bővíthetjük… A koordináták közötti kapcsolati rendszer a nanotechnológia alapja.
Ez történhet:
– Mechanikailag
– Optikailag
– Elektromosan
– Mágnesesen
És az állóhullámok mentál-pszichikai koordinátáiban, mely ha belegondolok, akkor ok-okozati viszonylatrendszerben, a felsorolt első négy kategória okaként is jelölhető.
Nanométerűnek olyan méretű és önálló funkcióra képes szerkezeteket értünk, amelyekben a fizikai törvények klasszikus megközelítése átadja helyét a kvantumfizikának, kémiának, tehát ahol az építőelemek (atomok, elektronok, stb.) kvantumos kölcsönhatásai a lényegesek.
Nanotechnológiának a nanoméretek mikro szintjén megtapasztalható, és önszerveződéssel kialakuló funkcionális tudatalakzatok, koordináta-rendszerek strukturális technológiáit definiáljuk. – Egyébként ide sorolhatóak a fraktálok is, no meg a mélytengeri radioláriák világa is, melyről említést tesz Wictor Charon is. Erre is ki fogunk majd térni. Tehát az „önszerveződés” mint a tudomány eszköztárába beillesztett megfigyelés, melyet az amorf és kristályos megjelenés anyagi szintű “intelligenciája” tesz lehetővé. Ennek az önszerveződésnek a saját síkjukon aktív törvényei vannak, melyek nagyban meghatározzák biokémiánkat és fizikai felépítésünket.
Még egyszer; – Tévedés azt hinni, hogy az a folyamat, amit a ma jelenlevő emberfajta általában gondolkodásnak nevez, az a legmagasabb tudati tevékenység, melyet ismerünk. A jelenlegi emberi gondolkodásának biokémiája is hullámmozgásra épül. Térbelileg kettős, azaz biner, az időben változó, váltakozó jellemzőkkel bír. De térjünk vissza oda, hogy mitől is működhet egy program. Minden információnak van tér és időbeli terjedése, ami minden esetben egyfajta tudatalakzatot alkot. Az adott információs “mezőirányultság” a mi esetünkben a programozó fókuszától erőteljesen függ.
Bizonyos frekvenciák elérése esetén lehet Siddhinek nevezett képességgel is kristályokat teremteni, mert nem csak a fizikai kompresszió az ami ezt lehetővé teszi. A jelenlegi alkalmazott tudomány ezt már alkalmazza kb. a hetvenes évektől kezdve lásd például a Swarovski kristályokat melyeket mi is alkalmazunk a Charon Stabilizátor esetében is. Ám a Siddhi, még akarati energiára épül. A differenciál diagnosztika megkülönböztet kétfajta hatást ebben az értelmezésben. Ezek szerint van akarati hatás és állapot hatás.
Csak az érdekesség miatt megjegyzem, hogy a radzsasztáni sivatagban egy barátommal, Robertóval másfél hónapot töltöttünk el és volt szerencsénk találkozni egy Sadu Babával, aki Siddhi volt és nem is csak kristályt, meg hamut teremtett. Fel tudott mutatni mást is… – Ott volt tőlünk másfél méterre, csak ketten voltunk “nyugatról jöttek”, a szemünk majd kiesett azért, hogy leleplezzük, ha már egyszer “befutott a csőbe,” hiszen nem olyan helyen találkoztunk vele, ahol bármiféle turista látványosság, vagy egyéb “cirkusz” lett volna várható. /- Emlékszem a Camel-boss, akitől béreltük a tevekaravánt, meg a srácot aki főzött nekünk, – folyamatosan pampogott, hogy nekünk miért nem jó arra menni, amerre a normális turistákat szokta vinni. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy nem a turista paradicsomokat kerestük. Ez a Baba sem ilyen helyen bukkant fel, s Szuszu a házigazdánk szerint nagy szerencse még csak találkozni is Vele./ – Szóval visszatérve az élményünkre, – egy sima egyszerű kopott cuccban volt, de ami meggyőzött, az a szeme volt…
A félreértések elkerülése érdekében nem Sai Babáról beszélek. Ez a lélek nem választott olyan börtönt, mint Phuttaparti, vagy Shirdi. /nem biztos, hogy jól írtam ezt a két városnevet, de most nincs kedvem utána nézni./ Lehet, hogy sok embert fogok megbántani ezzel, de akkor is kiírom magamból ha már egyszer belecsúsztam a személyes hangvételbe. – Amikor Sai Babához is elmentünk, akkor csak egy megtört Embert láttunk, aki elfogadta, beletörődött már abba, hogy az emberek nem abban hisznek, amiben ő, hanem benne. Végigcsinálta a színházban a rá kirótt szerepet, de már akkor is látszott rajta, hogy búcsúzik, menni szeretne. Elfogadta, hogy Ő is csak egy lépcsőfok azoknak akik még kívül keresnek.
folyt. köv.
Murzsicz András
Szia András!
Nagyon tetszik amiket ebben a cikkben írsz.Annyira érdekes,hogy a stabilizátorral kapcsolatban én is úgy gondoltam,hogy valami kristályt is használtok,valamint nekem is “szöget ütött” a fejemben már ez az agyhomok jelenség. Sai Baba?Jól tetted,hogy belecsúsztál a személyes hangvételbe, mert csak ez viszi előre a dolgokat.:)
Viszont, kiragadtam egy idézetet az írásból, és ezzel kapcsolatban szeretnék feltenni egy “szkeptikus” találós kérdést?:)
“egy sima egyszerű kopott cuccban volt, de ami meggyőzött, az a szeme volt…”-írod a Sadu Babáról
Honnan tudod,hogy nem a “szeme” volt az, ami tényleg meggyőzött a vele kapcsolatos tapasztalatokban?Remélem érted mire gondolok?( nem a szem látványára gondolok,ami a spirituálisan magas szintet elért emberekre annyira jellemző)
Szia Zoli!
A találós kérdésedre a Valóban irányítanak bennünket -ben, találsz nem szkeptikus találós választ.
A személyes hangvétellel kapcsolatban, meg azt hiszem vannak hiányosságaim, s azt kifejtheted, hogy hogyan visz előre dolgokat. Valószínűleg vannak olyan szempontok, amiket nem látok jól.
András
Szia András!
Elolvastam, remek gondolatok vannak a Valóban irányítanak bennünket-ben is.
“Akik igazán számítanak, azokat viszont pont a tudásuk árulja el.”-írod .Ez nem vitás,csak a “tudás” az ami számít, az a tudás ami a földben is gyökeret ver.Persze a szemből kiáradó lélekerő és gondolatáramlattal létrehozott csodák mögött is a tudás áll,nem is kicsi.Az úgynevezett siddhik bírtokába jutott emberek, amúgy megrekedt jógik, ehhez nagyon értenek.:)Ez a tudás is tudás,de csak felesleges kolonc ami az útjába áll az igazi kiteljesedésnek, és nem valószínű, hogy komolyan vehető ember ezzel él.Ezért is használtam a “szkeptikus” jelzőt,mivel ez a tudás teljesen értéktelen és csak az amúgy is a káprázatok szintjén rezgő jelenségeket szaporítja,persze már közvetlenül az elme keretei között.Az elme nem más mint a gondolatformák összessége,viszont a gondolat a Hinduk szerint a “prána” legfinomabb formája.A hétköznapi én tudat az első gondolatforma, amiről persze tudjuk, hogy egy lefokozott tudati mechanizmus, ezért nem is nehéz neki olyat mutatni ami valaminek “látszik”. Biztos ismered a “kötéltrükköt”, amivel az indiai falusiakat kápráztatták a fakírok. Brunton csak annyit mondott erre:”egy mindig több mint száz nulla”.:)
A személyes hangvételt a Sai Babáról írt tapasztalatodra értettem és nagyon tetszett annak ellenére is,hogy szerintem finoman fogalmaztál vele kapcsolatban.A saját véleményemet most nem szeretném hangoztatni,de legyen elég annyi,hogy szerintem nem kell túlfejlett karakterológiai érzék ahhoz, hogy……… a többit úgyis tudod.:)
Amúgy, a személyes hangvétel ,ha személyes megélt tapasztalatból születik, mindig hordoz egy kis érzelmi, asztrális töltést, ami ad egy kis “fűszert” vagy hőt az amúgy elvont gondolati formáknak, és hidat teremthet a két véglet között.
A “viktimológia” részhez hozzátenném még, Kahlil Gibran: A próféta művéböl a Bűn és Bűnhődés fejezetet: “És most a bennetek lévő emberről fogok beszélni”-mondattól
http://terebess.hu/keletkultinfo/gibran.html#bun
üdv:Zoli
“Amúgy, a személyes hangvétel ,ha személyes megélt tapasztalatból születik, mindig hordoz egy kis érzelmi, asztrális töltést, ami ad egy kis “fűszert” vagy hőt az amúgy elvont gondolati formáknak, és hidat teremthet a két véglet között.”
Ezt a mondatot egy kicsit emésztettem.
Az érzetek személyes fluidummal való feltöltése valóban az, ami feljogosít az “érzem” személyes megélésére. Egy zönge jut erről eszembe;
Érzelem
…Aztán, néha még mindig sírok
Hiszen érzek
Olykor eggyé válok az érzelemmel.
– Uram.
Van, hogy ezért
Van, hogy azért
Könnyeket hullatok a pokolba
És haragom szánkázik
Felhők lankáin, az egekben.
Látom a síró énemet…
Látom a haragvót…
– A csendből a halandót…
Aztán ha belegondol az ember, – mennyire tudjuk ezt tagadni, – megtagadni. Mennyire választjuk esetleg a langyosabb életet. Mennyire fagyunk meg inkább érzelmileg, mennyire vagyunk képesek gyakorolni, vagy megélni, hogy mit jelent valójában az együttérzés. Tudod Zoli! Jó kis szellemi táplálék ez a fajta fűszer, ezzel a fajta tűzzel. Sokáig hihetjük, hogy tartunk valahol, aztán ebből is csak a valahol marad. Majd ezen az irtózatos nagy semmi közepén tüzet rakunk, körbenézünk, de csak az árnyékunk mozog velünk együtt. – Minden más mozdulatlan. Olyan, mint egy bődületesen nagy mágnes. Amit látunk az semmi ahhoz képest, mint ami valójában történik. Vonzás, taszítás melyeket személyességgel ruházunk fel, hogy aztán érzelmek legyenek belőle, a biológiai sorsunk által. A biokémiánk, meg nagy ívben tud tenni arra, hogy mi az amit akarunk, vagy szeretnénk.
– Szóval sokan megállnak a csodák földjén egy kicsit pihenni, legyenek azok Siddhik, vagy csak megfáradt emberek. Esetleg megfáradt csoszogó Siddhik, mint Sai Baba, akivel sokan osztották meg önkéntes börtönét. Tudta, hogy elcseszte, de megöregedett már ahhoz, hogy elkezdjen “tornázni”, vagy újra megtanuljon táncolni. – Azt írod finoman fogalmaztam. – Igazából nem hibásnak láttam, hanem áldozatnak. Mások előtt gyakorolt, – rácsodálkozott, mint Neo amikor a tükör érintése után kicsit megváltoznak a dolgok. Aztán minden irányítás már kiesett a kezéből. S nem volt elég erős ahhoz, hogy nemet mondjon arra, hogy kurvát csináljanak belőle. Amikor hajnalban megérkeztünk és átmentünk a tortúrán, majd behajtottak bennünket a reggeli csordagyűlésre, s mire kijöttünk a helyi beavató népszokásnak megfelelően egy pár nyugati turistával egyetemben egy ideig kerestük a lábbelinket. Természetesen egy idő után feladja az ember a teljesen nyilvánvalóan felesleges tevékenységet. No akkor haragudtam. – Nagyon. A másik Sai Babánál is Shirdiben, amikor kiderült, hogy hiba van a Matrixban, no ott is haragudtam. – Nagyon. Ma már szép emlékek ezek is.
Írod; Csak a földben gyökeret vert tudás számít… – És hányan válnak hajléktalanná közben mégis?
De ebbe már bele se megyek. Köszönöm az emlékezni kényszerítő mondataidat.
András