2 comments on “Kulcsok

  1. Jó cikk, csak a legtöbb részét nem értem. Nem értem pl., hogy a Nap folyamatait bármilyen (gravitációs és elektromágneses) hatásokon túli folyamat miként érné el a galaxis középpontjából, ami képes lenne valamiképpen “szinkronizálni” a Naptevékenységet. És ha volna is valamiféle gravitációs rezonancia – ez lehet, hogy van -, hogyan hathat ez a naptevékenység és a radioaktiv bomlás ok-okozati kapcsolatához, hogy kapcsolódik hozzá? Ezt kellene leírni. A doppler-effekttusos részt egyáltalán nem értettem, annyit tudok róla, hogy a doppler-effektus leginkább egy okozat. Azt is érdekes lenne elmagyarázni, hogy miben különbözik az itt említett fotontér az elektromágneses tértől, esetleg a kettő ugyanaz? Jó lenne közérthetőbben leírni az esetlegesen felismert jelenségeket, ha vannak ilyenek, vagy részletesebben és alátámasztottabban a teóriákat, ha vannak ilyenek.

    • Köszönet az észrevételért.

      Mindig úgy próbáljuk a határokat feszegetni, hogy azon a hatérmezsgyén maradjunk, hogy a mérések, és a tudományos kutatások alá tudják támasztani.
      Például a radioaktív bomlás elektromágneses befolyásolásáról már korábban tudtam, Paul Brown, és Moray munkája nyomán, a belinkelt hivatkozás csak megerősített abban hogy szinkron jelenségek léteznek.

      Van saját kísérletem is ami megerősíti a dolgot.

      Itt például egy elektromágnesesen árnyékolt GM-számláló jelsugárzás többletet, egy transzformátor közelében. (a háttér mintegy két és félszeresét sikerült elérni)

      Nem csak a Nap van szinkronizálva, hanem minden, azaz ahogy a különböző energianívójú folyamatok egymásra épülnek.
      Az, hogy ezt pontosan mi okozza, az nagyon jó kérdés. Sokan a Nap óriási neutrínó fluxusára gyanakodnak, de semmi nem tiltja a gamma-sugárzás feletti energiasáv létezését, ami azonban már olyan nagy energianívó, hogy a műszereink nem, vagy csak nagyon kevéssé képesek érzékelni,

      A Doppler-effektus az valóban egy okozat, tehát a mozgó hullámforrástól távolodva vagy ahhoz közeledve megváltozik a frekvencia.
      Hogy miért vettem bele a konkrét esethez?

      MI van akkor ha nagyon magas frekvenciát (példának okáért fényt) akarnánk konvertálni alacsonyabb frekvenciává?
      A fény frekvenciatáblázata, 405-790THz tartományba esik

      A hullámforrást mozgatva, és az esedeti hullámmal interferáltatva egy SOKKAL alacsonyabb lebegési frekvenciát kapunk, amit már lehet akár elektronikus eszközökkel is detektálni. (nagy teljesítmények esetén kicsatolni) Természetesen az igazi feladat a még magasabb frekvenciák konverziója.

      A teória, mert hogy elsősorban teoretikus írásról van szó, nem műszakiról, ezt hangsúlyoztam, hogy a több helyen felismert szinkronicitás jelenségeket kiterjesztjük univerzálisan.
      Ez pontosan a kérdés elejére vonatkozik, hogy pl., vizsgálni a galaxis központi csillagának aktivitását, és a Nap tevékenységének korrelációját. Ehhez az adatokhoz egyetemen keresztül hozzá lehet férni, azonban szükség lenne egy nyitott csillagászra, aki ennek feltérképezésében együtt tudna működni.

      A cikket elsősorban inspirációnak szántam, a felismert szinkronicitásoknak és kereszt-hatásoknak a vizsgálatán jelenleg is dolgozunk. Elsősorban az élőlényekre gyakorolt hatások vizsgálatán keresztül egyfajta többcsatornás multi-bio-feedback segítségével. Minden apró összefüggés leírása meghaladná ezen cikk kereteit, de szívesen válaszolok a kérdésekre, amennyiben tudok.

      Roskó Farkas

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s