Stephen Hawking a tudomány jeles képviselője. Kutatásainak eredménye az ősrobbanás elmélet kidolgozása, a fekete lyukak léte és működése, a kvantumfizikai sarkalatos kérdései. Hawking, aki a Cambridge Egyetem professzora kiadványok egész sorával, illetve nemzetközi konferenciákon ismertette elméleteit. Két legfontosabb könyve Az idő rövid története (1988), illetve a Világegyetem dióhéjban (2001).
Hawking jelenleg 67 éves, szklerózisban szenved, mozgásképtelen. Mozgását villanymotoros tolókocsija biztosítja, éppen hogy működő két ujjával számítógépet kezel, beszédszintetizátorral kommunikál, igazi ember-gép integráció ez már.
Hawking kutatásai és matematikai ismeretei alapján dolgozta ki az ősrobbanás elméletet, mely szerint a világ egy végtelenül kis pontból keletkezett, melynek tömege és gravitációja végtelen, majd az ősrobbanás után a kis pontból szétszóródtak a mai csillagok, égitestek.
A fekete lyukak, ennek az ellenkezőjét képviselik, éppen ez indította el elméletében. Egy kellően nagy csillag az élete végén a saját súlya miatt összeroskad, és egy ponttá zsugorodik, ahol a tömeg és a gravitáció végtelen. Hawking is belefutott ugyanabba a problémába, amibe maga Einstein is mégpedig, hogy a relativitáselméletet és a kvantumfizikát valahogy egyesíteni kellene, és ez új alapokra helyezné a fizikát. Ez azonban eddig még senkinek sem sikerült. A fekete lyukakat tanulmányozva, Hawking rájött, hogy a fekete lyukak mintha szivárognának, azaz az anyag távozik. Ennek következménye, hogy idővel a fekete lyuk megszűnik. Ez a gondolat forradalmi volt, és a tudósok szinte azonnal elfogadták.
Hawking 30 éven át tartotta magát ahhoz, hogy a fekete lyukakban az információ elvész. Azonban nem túl rég visszavonta ezt az elméletét, mely megosztotta a tudós társadalmat. Legújabb kutatásai és számításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fekete lyukak nem pusztítják el a bekerülő információt, hanem roncsolják azt, azaz az információ meg tud szökni, ki tud szivárogni. Ezzel viszont a sci-fi tudósok kaptak egy pofont, hisz ha mindez igaz, akkor a fekete lyukak segítségével nem lehet más univerzumba utazni, ugyanis ha beleugrunk egy fekete lyukba minden információ meglesz rólunk, csak torzult formában és nem tudjuk ezt az információt az eredeti formába helyreállítani.
Hawking másik elmélete, hogy az emberiség jó úton van ahhoz, hogy tönkre tegye a Földet. Ennek oka a túlnépesedés, a természet tönkre tétele, globális felmelegedés, mely szerinte visszafordíthatatlan méreteket öltött, illetve egy esetleges atomháború veszélye. Az egyetlen megoldás, ha más bolygókra távozunk. Véleménye szerint ebben az évszázadban meg kell próbálni a Hold, majd a Mars kolónia létrehozását. Tanulva ebből a kettőből, illetve az űrrepülés fejlesztésével el lehetne érni más naprendszereket, ahol földszerű bolygókon meg lehetne élni földi támogatás nélkül, így az emberi faj fennmaradna.
Hawking következő elmélete arról szól, hogy az informatika, a gépészti fejlődés exponenciális fejlődésnek indult, így nemsokára a gépi intelligencia meghaladja az emberit. Ráadásul jelenleg is az informatikai memória szinte végtelenül bővíthető és egyre gyorsabb, míg az emberi agy kapacitása és sebessége korlátokba ütközik. Hawking úgy látja, hogy megfordult a világ és lassan nem a gép az ember kiszolgálója, hanem az ember szolgálja a gépet. Véleménye szerint két lehetőség van, vagy nem fejlődik tovább az informatika, vagy az emberi agy kapacitását és sebességét kell növelni, ráadásul géntechnológia alkalmazásával. A tudósok egy része örült a mai Einstein véleményének, hisz lendületet adhat a kutatásoknak, azonban a tudósok döntő többsége nem hiszi, hogy a DNS módosításával tartani tudjuk a számítógépek fejlődési ütemét.
Maga Hawking is elismerte, hogy ő maga nyomoréksága miatt egy ember-gép szimbiózis, azonban ez azon ritka esetek egyike, mikor az ember és a gép társ. A valós életben, véleménye szerint sokkal jellemzőbb, hogy az ember szolgálja ki a gépet, azaz a gép uralkodik.
Elmondható, hogy Hawking maradandót alkotott és sok olyan jelenkori problémára hívta fel a figyelmet, melyet sokan nem szívesen mondanak ki. Bár megoldásai néha tüneti kezelést jelentenek, hiszen ha elmegyünk egy másik bolygóra, mert ezt már tönkretettük, akkor semmi sem oldódik meg csak időben kitolódik a folyamat. A gépek fejlődését megállítani nem lehet DNS módosítással és inkább nem szabadna engedni, hogy az ember más emberen gépek segítségével uralkodjon, hisz ekkor leszünk a gépek szolgái, az uralkodó ember akaratából.
Hawking vs Darwin
Darwin szabadkőműves tudásával átlátta a világ párhuzamos síkjait és az anyagi világban megfigyelt törvényszerűségeket általánosította több-kevesebb sikerrel. Azonban sosem vonta kétségbe a világ egyéb párhuzamos síkjainak a létezését. Darwin sosem vonta kétségbe egy felsőbb intelligencia létét és szerepét sem. Hawking is nagyot alkotott materiális téren, azonban nem boldogult az egyéb dimenziókkal. Nem igazán látta át, vagy ha igen akkor nem igazán adta a világ tudtára, hogy érti a világ globális működését. A dolog odáig fajult, hogy kijelentette biztosan nem létezik Isten. Ez nagy pofon volt a vallás számára, mely többé-kevésbé támogatta Hawking munkásságát, hiszen valahol a két szélső irány (vallás és materializmus) hasonlókról beszél és Hawkingban vélték felfedezni azt a tudóst, aki a két szemléletet közelíti majd. Megállapítható, hogy kettőjük közül Darwin rendelkezett nagyobb rálátással, korához képest a dimenziókat illetően.
Eisntein vs Hawking
Einstein a párhuzamos síkok egységét, együttműködését bizonyította. Nem csak tudta azok létét, hanem azok egységét írta le. Nevezetes képlete épp azt mondja, hogy az egyenlet mindkét oldalán energia van, azaz az anyag is rezgés, energia. Ő tette világossá, hogy a fény bizonyos körülmények között anyagként viselkedik, illetve, hogy az anyag nem más mint rezgés. A legsűrűbb rezgés.
Darwin, Einstein, Hawking
Talán hármójuk közül a leginnovatívabb Einstein, majd Darwin és Hawking. Einstein értelmezte a teljes világegyetemet, annak párhuzamos síkjait, és matematikai módszerrel le is írta a létezés egységét. Minden egy. Minden rezgés. Darwin átlátta az egész világot, annak párhuzamos síkjait, de csak egy síkkal foglalkozott a materiálissal és annak törvényszerűségeivel. Hawking a materiális síkkal fogalakozott, azzal nagyon sikeresen, maradandót alkotva, de idős korára már megkérdőjelezte a párhuzamos síkok létét.
Mindhármójukat holisztikusan értelmezve értjük csak meg szerepüket, munkásságukat, elért eredményeiket. Mélyen meghajlok mindhármójuk előtt.
Orosz Zsolt
CHARON INSTITUTE 