Csodavárás és a Keshe Alapítvány

Az utóbbi időben felreppent a hír, hogy van megoldás azokra a problémákra, amik oly régóta kívánkoznak ki a szőnyeg alól. Ingyen energia, közlekedés meg ilyenek… Megint “kívül” várjuk a csodát, s azt, hogy mi továbbra is szendereghessünk és majd csak megoldja valaki – azt az igazságtalanságot, amit azok a csúnya összeesküvők követtek el ellenünk.

“…Tesla gépére például nem adtak pénzt, mert azon nem lehetett volna nyerészkedni. Később rájöttek a sötétek arra, hogy egy ilyen találmány nagyon veszélyeztetné a hatalmukat is. Ezért az egyik tudós kiesett véletlenül a 20. emeletről, a másik autóbalesetben halt meg, stb.   Egely György magyar feltaláló nem kapott támogatást. M.T.Keshe jól tette, hogy eddig csöndben volt, mert csak most érett meg az emberiség arra, hogy ilyen találmányt el lehessen terjeszteni a világban. Gondoljatok bele, hogy milyen nehéz lehetett a feladata.
Nem volt elég kitalálni és megcsinálni, de ki kellett dolgoznia egy biztos védelmet a saját és a találmánya számára is. Okos volt és szerencséje is volt, mert megfelelő segítséget és támogatókat is talált az alapítványához. Most már nem érdemes őt kinyírni sem, mert nem volna értelme, nélküle is működne a folyamat, amit beindított. Visszatérve arra, hogy miért most… – hát azért, mert most az energiarendszerünk, pénzügyi és politikai rendszerünk egész világunkban olyan katasztrofális állapotba került, hogy valószínűleg már csak a Szentlélek tartja vissza a teljes összeomlástól. Az emberek kiszipolyozása és ez elleni tiltakozásuk pedig szintén veszélyes szintet ért el. Tehát azok a kormányok, melyek nem akarnak megbukni, és van elég eszük ahhoz, hogy meglássák, ezzel a technikával ki tudnak mászni a sz..ból, azok elfogadják az ingyenes ajánlatot, és belefognak. A többiek pedig majd csak néznek, mint a moziban, mert lemaradnak. Ezt a találmányt egy ország, vagy egy cég kezébe vétek lett volna odaadni. Mert ez az egész emberiség felszabadítását kell, hogy szolgálja. Felszabadítani pedig csak azokat lehet, akik maguk is akarják. Mi emberek, most jutottunk el idáig, hogy felismertük valódi helyzetünket, és ennek véget akarunk már vetni. Elég volt, tehát most jöhet az új!  Eddig másképp gondoltuk. Igaz? Reménykedtünk, hogy lehet javítgatni, foltozgatni a régi rendszereket, de rájöttünk, hogy nem lehet. Bíztunk a fölöttünk levőkben, de ma már nem. Tehát most jött el az idő.” Dombi Katalin

A félreértés elkerülése érdekében, még csak állást sem szeretnénk foglalni, abban a folyamatban, ami most bontakozik ki abban a világban, amit magunkénak vallunk. Pusztán tudomásul vesszük, hogy egyre több, idézőjelben “jó ember” jelenik meg a világpolitika színpadán. Nem szeretnénk részrehajlóak lenni és szükségesnek tartjuk, hogy bizonyos katarzis kialakuljon, mert az a tendencia, ami azt mondja, hogy nem kell túlságosan változnunk, az már egyre kevésbé tartható. Vajon minek is jött el valójában az ideje? Meddig hiszünk még a tömegmegváltásban feleslegesen? Meddig hisszük azt, hogy megússzuk belső változás nélkül ezt az időszakot? Zoltán az egyik hozzászólásban a személyes hangvételt szükségességét ecsetelte, s hogy a személyes hangvétel viszi előre a dolgokat. – Hát akkor jó. Ebben a blogban sok anyagot töltöttünk fel, legtöbbször megőriztük a személytelen hangvételt, voltak ugyan megjegyzések de arra azért vigyáztunk, hogy az információk egy bizonyos szintjét képviseljük. Többször is ismételtünk dolgokat, többféle formában is, több szinten és több megfogalmazásban. Ezek egyike sem arról szólt, hogy a jópofi kategória át fogja vészelni a következő időszakot. Keshe úr sem fogja megváltani az emberiséget, mert ezt az emberiséget nem lehet megmenteni. Maximum segíteni lehet a belső és külső változásban. Az ideje annak jön el, hogy ezzel szembesüljünk. Ingyen energia, Kánaán… – No, az még kemény munkát igényel és hosszú éveket, de addigra már mi is mások leszünk. Ez pont olyan, mint amikor kimenekülünk a városokból Öko falukat hozunk létre rengeteg jó szándékkal, de azzal már kiköveztünk bizonyos utakat. Ha az is csak egók gyülekezete a halál igencsak be fog segíteni az aratásba. Antony de Mello nagyon jól ecseteli hányféleképpen tudunk lelkileg maszturbálni, milyen iszonyatosan cizellált az egónk, s hányféleképpen próbálkozunk átmenteni a biokémiai droidjainkat – Mondjuk Ő sokkal szelídebben írja ezt le, pl. az Ébredj tudatára című könyvében, de a lényege ettől nem változik a dolognak. Ha ezek a titkos szervezetek, mint az építőmunkások, meg az egyebek valóban megfelelő tudással bírnak, akkor ők is csak abban asszisztálhatnak, hogy ebben a színházban a katarzis bekövetkezzen. Lehet hogy iszonyatosan türelmes a Jóisten, de nem is fog bratyizni, mint ahogy eddig sem tette ezt semmilyen földhöz ragadt kósza lélekkel. Van egy nagyon aranyos és velős mondás, már nem emlékszem ki mondta és nem is emlékszem pontosan, – így hangzik valahogy; Ha te szólsz istenhez, az ima, ha isten szól hozzád az skizofrénia… – És nézzünk körül, hány isten sugdos mostanában mennyi de mennyi emberi fülbe.

“… Megállítani ezt a folyamatot már nem lehet. A fejlődő országok kapva-kapnak a lehetőségen, és ők nemsokára jólétben fognak élni, miközben a többiek egyre lejjebb fognak süllyedni, akik nem élnek vele. Jó lenne megkérdezni a kormányunkat, hogy mi újság, ezen a téren. Írni lehetne pl. a facebookon nekik első nekifutásra. Abba is bele kell ám gondolni, hogy milyen mélyen fog belenyúlni egy ország életébe ez a találmány. Szerintem a kormányok ettől is félnek, nemcsak  a sötétektől. Például rengeteg munkahely fog megszűnni. Emberek ezrei, százezrei kerülhetnek utcára. Ki kell dolgozni egy tervet, hogyan lehet eltartani őket. Új üzemekre is lesz szükség.  Újfajta gondolkodásra is. Vagyis nem lehet a nyerészkedés a központban. Mindez meghaladhatja a mostani vezetők képességeit. Szóval, mindent összevetve nem egyszerű a dolog, de mivel ki lett engedve a szellem a palackból, visszagyömöszölni nem lehet. Jó lenne, ha gondolataink és imáink energiájával segítenénk a megvalósulást, és nem akadályoznánk a hitetlenségünkkel, szkepticizmusunkkal! Lássuk magunk előtt a szép jövőnket!” Dombi Katalin

Szép jövő?

Próbálok finoman fogalmazni; – Lópikulát!

Ez legalább olyan értelmetlen szó, mint ahogy még mindig azokat az elvetélt vágyakat próbáljuk megvalósítani, hogy ne változzunk túlságosan nagyon, – ne sérüljön túlságosan a komfortzónánk. Ha a szép azt jelenti, hogy továbbra is fürödhetünk az elvárásaink szintjén, akkor ez nagyon nem lesz szép. Ez az emberi faj, jelenlegi állapotában, még nem alkalmas, hogy kilépjen a Föld zónájából. Ehhez a technológiához fel kell nőni mentálisan is. Annak idején ezt úgy tanultam, hogy egy reform az vagy teljes, vagy semmilyen. Majd valaki helyettünk fenntartja, hogy mi nyugodtan henyéljünk az elvárásaink szintjén továbbra is? Ha belegondolunk mélységeiben a dolgokba, valójában be kell látnunk, hogy egy hatalmas, kozmikus méretekben értelmezhető színjátéknak vagyunk részesei. Akik valójában irányítanak geopolitikai szinten, szintén kell hogy tudják, – /ha valóban “titkos akármikben vettek részt”/, – hogy nem lehet csak “kívül” megoldást találni. A külső, az mindig a belsőt tükrözi. A  felelősséget azt nem lehet tovább áthárítani, hiába történik ez irányban egyre több megoldási lehetőség, – az csak lehetőség marad.

Tisztában vagyok azzal, hogy ez nem valami népszerű kijelentés, de ez a blog nem is közönségsikerre pályázik. Az mindannyiunk számára lehet hogy szomorú, de megúszni nem lehet a belső változást. Keshe úr valóban a jelek szerint egy “jó ember”, de a “dimenzióváltás” nem arról szól, hogy langyos elkényelmesedésünkben megmaradhassunk. Nagyon sokan érzik már a változások előszelét, de mi az amitől az ember, mint jelenség felébredhet?

A katarzis.

A katarzis, meg nem langyos népi felvonulás, vagy május elseje. Ha valóban úgynevezett “titkos iskolák” résztevevői okozzák ezeket a kríziseket, akkor Nekik is kell tudniuk, élniük, – hogy szereplők Ők is ebben a csodálatos forgatókönyvben, hogy valóban nagyon sok ember ébredjen fel. Ha meg nem akkor csak marionett bábuk ők is és szégyelljék el magukat. Be kell látnom, hogy tévedek ha azt a gondolatsort követem, ami azt mondja, hogy; “de kiizéltek velünk”. /A Viktimológiáról már esett szó./ Azt mondja Zoltán, hogy a személyes dolgok miatt haladhatnak előre az “ügyek”. A személyes megfogalmazások pedig nagyon sokszor csak a bilit billegtethetik meg. Az ami benne van, azt minden anyuka tudja, hogy ki kell önteni. Ma meg mit látunk! Féltékenyen őrzik még a szart is és Gaia anyánk meg semmit sem lát belőle, hogy éltető humuszt varázsolhasson abból, amit az ember okozott állítólagos, – felvilágosodott mivoltára hivatkozva. Ameddig csak szavak maradnak, hogy a gondolkodásunkon is változtatni kell, addig csak a lejtmenet áll rendelkezésünkre. A gondolkodásunk meg kizárólag akkor változik meg, amikor eleget szenvedtünk, és akkor pedig a megértés által történik, nem emberi akarat befolyására. A “szívünk sebzettségi foka” az ami megváltoztat bennünket nem a hangoztatott “kell”, meg “akarom”, meg ilyenek. – Ezek mind az elme játékai. – Személyes hangvétel! – Ez csak a forma szerint egy blog, így hát szabadabban értelmezhetjük a szólásszabadságot. Nem tudom mi fog történni, de abban biztos vagyok, hogy a “nagy változást” nem lehet megúszni. Lehet nem tökéletes most a rezgésszámom, nem látok minden pillanatban mindent csodának, – legyen ez az én hibám. Az ember biokémiai droidja által próbáknak van kitéve. Ez a mai időszakban fokozottan érvényesül. – Érdekes ez a földi létezés. Tud fájni, tud okozni boldogságot. – Nagy hullámvasút ez és újra és újra mégis jönni szeretnénk. Újra és újra próbálkozunk azzal, hogy megváltoztassuk a világot, aztán amikor megszületünk Önmagunk nélkül akarunk változtatni mindig a dolgokon. – Hát ez most nem fog menni. Ésszel és demokráciával próbálunk megoldani dolgokat és be kell vallanunk, hogy ez a Vaskor, nem a szív szava és időszaka. Keshe úr lehet, hogy szeretne segíteni, – igazából mi is azt szeretnénk, ez valahogy bele van programozva az emberbe, egy bizonyos rezgésszám felett. Nem sietünk el semmit, nem is tehetjük és a technológiánkkal is óvatosak vagyunk. – De az embernek most ébrednie ildomos, – ebben tudunk majd segíteni mi is, ha már megfelelő töménységgel rendelkezik a kollektív pszichikum is. Most hogy kevésbé üldöz az igazságérzet, ideje lenne tudomásul venni mindannyiunknak, hogy az alapokkal van baj. Vagyis hogy nincs semmi baj, mert hát tapasztalni jöttünk most kb. hét milliárd boldogságra törekvő lélek formájában. És a végére még egy titkot; Nem minden korát megelőző feltalálót a rossz, csúnya bácsik tüntettek el. A Világegyetemben rend uralkodik és erről vannak mások is akik gondoskodnak és tökéletes hatékonysággal. És pontosan a tudásuk árulja el Őket. Emberi elmével és hagyományos gondolkodással, ezt nem lehet kivitelezni globális szinten, ahhoz kevesek a “sötétek”, meg a “fehérek” is. – Az ütemezett baj, vagy inkább félreértés, meg csak maximum annyi lehetne, hogy a boldogságot ide jövünk összekeverni a vágyainkkal.

Murzsicz András